Skip to content

Végre online is elérhető a 60-as évek legforróbb arty szexmagazinja

Korának gyermeke, ami új formát adott a szólásszabadságnak és az őszinte szexualitásnak. A magazin, amivel részese lehettél a szexuális elitnek. A magazin, ami azoknak szólt, akik szabadon akartak olvasni és diskurzust kezdeményezni a szexualitásról, pironkodás nélkül. Nekik szólt a vitatott Eros magazin, ami most már bárki számára elérhető.

A kulturális intézmények évről évre egyre többet invesztálnak elektronikus adatbázisuk fejlesztésébe az opensource jegyében. Az olyan nagy presztízsű múzeumok, mint a MET vagy a Guggenheim sorba teszik közzé az online elérhető, olvasható, sőt akár le is tölthető publikációikat, melyeket a világ bármely részéről elérhetünk.

capture20de28099c3a9cran202016-07-0120c3a02015-58-59

Hihetetlen mennyiségű és minőségű könyvállományról beszélünk, amik olyan ritkaságokat is rejtenek, mint a tavalyi évben digitalizált Avant Garde magazin, ami rövid periódusa ellenére, rendkívül meghatározó és tabudöntögető volt az 1960-as években. Többek között John Lennon litográfiáit vagy Marilyn Monroe-ról készült ritka fotókat közöltek a szexuális forradalom kellős közepén.

140211_0

Az Avant Garde Ralph Ginzburg szerkesztő és Herb Lubalin art director kollaborációjaként jött létre. A magazin layout részéért Lubalin felelt, aki az izgalmas, élénk geometrikus formákat vegyítette a karakteres betűtípusokkal. Ginzburg a magazin cikkeiért felelt, így szabad kezet adtak egymásnak a magazin vizuális és szövegi részének szerkesztésében, ami a mai napig iskolapéldája az újságszerkesztésnek. 

eros-cover-e1494394908564

Az Avant Garde kistestvére volt az Eros magazin, ami ugyancsak Ralph Ginzburg és Herb Lubalin hívott életre. Az Eros tematikája szembe ment korának amerikai kispolgári attitűdjével, és leplezetlenül pozicionálta magát a szex és szerelem témái felé. A negyedévente megjelenő, keménykötésű magazin nem egy silány minőségű napilapként hirdette a „szeretkezz ne háborúzz”-elvet, hanem 90 oldalnyi politikai, kultúrtörténeti, irodalmi megközelítésű cikkekkel és fotóesszékkel boncolgatta a szexualitás veszélyes terepét, figyelmen kívül hagyva a prűd visszhangokat.

eros1009

Az Eros mindössze négy példányszámot élt meg, mivel a hatóságoknak nem nyerte el tetszését a szexuális forradalom címlapon reklámozása, olyannyira, hogy Ginzburgöt öt évre ítélte el a bíróság obszcenitás miatt, amiből végül nyolc hónapot kellett letöltenie.

Mindez 1962-ben történt, 2017-ben pedig Mindy Seu jóvoltából lapozhatjuk büntetlenül az Eros magazin nagy vihart kavart elektronikus kópiáit.

Szöveg: Dudás Bea

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s