18 dolog, ami valószínűleg rád is jellemző, ha kreatív ember vagy

Akár művész, akár marketinges, a kreatív ember „másként” dolgozik, gondolkozik, él. Ez az életmód nem pozitív vagy negatív előjeles, nem követendő vagy elmarasztalandó, nem is mindenkihez passzol és nem is mindenkihez kell, hogy passzoljon. Vannak olyan tulajdonságok, szokások, amik nagyrészt körülhatárolják ezt csoportot. Nézzük, mik lehetnek ezek!

Nem félnek a bukástól. Mielőtt az ember belevág valamibe, sokszor átgondolja, érdemes-e, mit nyerhet, mit veszíthet az adott dologgal. A kreatív emberek általában egyáltalán nem gondolnak a bukás lehetőségére. Forrófejűen belevágnak a kigondolt projektbe, ha pedig valami nem úgy sül el, ahogy tervezték, egyszerűen továbbállnak és belekezdenek valami másba. Leckeként fogják fel és nem siránkoznak a kudarcon.

Mindenben látnak inspirációt. A kreatív energia jóformán bárhonnan táplálkozhat: az inspiráció jöhet egy érdekes erezetű levélből, furán cikázó citylightokból vagy a csuklós busz kattogásából. Mindegy, hol járnak és mit csinálnak, állandóan nyitottak az új impulzusokra.

Folyamatosan kérdeznek. Vagyis érdeklőnek a világ dolgai iránt. Tájékozottak és alaposak, szeretik, ha sok mindenhez hozzá tudnak szólni. Nemcsak a barátaik vagy a szomszéd sztorijait hallgatják meg, a ház mellett dekkoló hajléktalantól is tudnak kérdezni. A kíváncsiság a lényük része.

Daydreamerek. A kreatív emberek ritkán kérdőjelezik meg később döntéseiket, melyek sokszor bevillanásszerű ötletekből táplálkoznak. Repjegyet foglalnak és új földrészeket fedeznek fel, ha ahhoz van kedvük és ha kell, akár egy nap alatt kitalálják és lestratégiázzák a következő projektjüket. Szórakoznak és lazán offolnak valamit vagy valakit, ha az épp nem pálya nekik. Carpe diem, vagy valami ilyesmi.

Valóban sokat dolgoznak. Sokan hiszik, hogy a szabadúszók, vagy úgy en bloc a kreatív emberek, voltaképpen nem csinálnak semmit, csak felelőtlenül hazárdíroznak és azon kívül, hogy menő helyekre járnak és menő embernek tartják magukat, voltaképpen csak úgy tengődnek a vakvilágba. Délben kelnek, 2-kor átslattyognak a közel eső menő kávézóba, kinyitják a laptopjukat és pötyögnek/terveznek/preziznek valamit, aztán hazamennek és készülnek az esti buliba. A pénz meg csak úgy dől, mármint magától. Hát tény, hogy valószínűleg ilyen napok is adódnak, de azt nem árt tudni, hogy annak, aki magának dolgozik, sokszor jóval többet kell letennie az asztalra, a munka pedig általában nem ér véget délután 4-kor, mikor lejár a műszak…

Olyan emberekkel veszik körbe magukat, akik inspirálják őket. Mert velük meg tudják osztani legújabb ötleteiket és motiválóan tudnak hatni egymásra. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem mondják meg a másiknak, ha hülyeséget csinál épp, a kritikai pozíciót a kreatív emberek elég erősen tudják tartani. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy nem fecsérlik az időt az energiavámpírokra és sokkal jobban élvezik a kreatív, inspiratív, öntudatos, független emberek társaságát.

Hamarabb cselekednek, mint gondolkodnak. Ezért mondják rájuk sokszor, hogy túl forrófejűek és túl vakmerőek. Miután kigondolnak egy projektet, egyből a megvalósítást tervezgetik, ritkán adnak mások véleményére – hiába van előttük több akadály is, őszintén hisznek abban, hogy az ő ötletük lesz az, ami áttörést hozhat majd.

Az innováció hívei. Hisznek abban, hogy új energiákat, új sikereket az innovatív technikákkal lehet bevonzani. A régi, elavult módszerek fejlesztésre és újragondolásra szorulnak, melyeknek azonban léteznek olyan eszközei, metódusai, melyek kellő nyitottsággal a 21. században is hasznosak lehetnek.

Emocionálisak és intuitívak. A legtöbb kreatív ember empatikusnak és szenzitívnek identifikálja magát. Erős az igazságérzetük és a szociális érzékenységük. Mélyen megélik érzéseiket és emócióikat kreatív munkájukba is beépítik.

Nehezen alszanak el. Mivel állandóan jár az agyuk, nem ritka, hogy hajnalban térnek csak nyugovóra, de akkor sem mindig tudnak álomba merülni – rendre fel kell állni leírni az épp bevillanó ötletet…

Jellemző rájuk az „Igen!”-mentalitás. Igen a kihívásokra, igen az ismeretlenre, igen a félelmetesre, igen az életre. És igen mindenre, ami segít építeni a személyiségüket, kreativitásukat, teherbíró képességüket.

Vigyáznak magukra. Ép lélek és ép elme az ép testben. Sport, egészséges ételek, meditációs gyakorlatok, melyek segítenek nekik frissek, vidámak és életerősek maradni.

Gyakran utaznak. Nem bírják sokáig egy helyen, szeretnek mindig mozgásban lenni és új helyeket felfedezni. A párnapos európai kiruccanások mellett egy évben egyszer-kétszer szakítanak időt és spórolnak pénzt egy amerikai vagy ázsiai utazásra is. Inspirálódnak, feltöltődnek vagy adott esetben kint is új projektek után néznek.

Nem félnek attól, hogy másfélék legyenek. Öltözködésük, gondolkodásmódjuk, életstílusuk általában eltér a hagyományos értelemben vett „normál” szokásoktól. Egyediségüket büszkén vállalják és nem riadnak vissza attól, hogy kifejtsék véleményüket akkor sem, ha az nem feltétlen tetszik a többségnek.

Egyedül is jól érzik magukat. Akadnak olyan alkalmak, mikor több napot is el tudnak úgy tölteni, hogy nem érintkeznek fizikálisan a külvilággal. Persze az internet korában ez önmagában nem nagy dolog, az viszont biztos, hogy néhány magányos nap vagy óra, egy kis önmagukba révedés sokszor jótékonyan hat kreativitásukra.

Nem bírják sokáig a munkahelyi kötöttségeket. Ha bírják is, akkor is szükségük van valami másra, valami kreatív hobbira vagy időtöltésre, ami kapcsán érezhetik: „ez az én elmémből pattant ki, ez az enyém és senki másé”.

Gyakorlatias módszerekkel fejlesztik magukat. Az elméleti háttér is fontos és folyamatos update-elést igényel, a kreatív emberek azonban inkább a munkáik során való tapasztalások révén lépnek a következő szintre tudásukban.

Függetlenek. A szabadúszó kreatívoknak is van, aki megmondja, mit és hogyan csináljanak (kliens, projektmenedzser stb), de lényegesen több alkotóterük, szabad akaratuk és önmenedzselési lehetőségük van így, hogy nincs közvetlen főnökük. Ők választják ki, kiknek dolgoznak és mikor. Persze, ha ehhez nem társul egy nagy adag szervezési, időtervezési képesség, akkor nehézségekbe ütköznek előbb vagy utóbb…

Szöveg: Zahorján Ivett

Kiemelt kép: Jane & Jane for The Lone Wolf Magazine 

 

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.