„Az élet a legfontosabb dolog az életemben” – Juhász Mátéval beszélgettünk

Juhász Mátét (vagy Skinnyt, Bajuszt, ki hogy szólítja) kölyökkora óta ismerem, mindketten egy kis kelet-magyarországi városban, Hajdúszoboszlón nőttünk fel, ahol ő oszlopos tagként, én megfigyelőként és szimpatizánsként csatlakoztam a helyi gördeszkás csoportosuláshoz. Mindig is egy vidám, élettel teli, ösztönös humorral megáldott karakter volt, mindez a mai napig jellemző rá. Azóta tervezőgrafikus lett, kifejlesztette jellegzetes stílusát, menő projekteken dolgozik és hamarosan tetoválni is fog. Érkezzen most ő.

GÖRDESZKÁZÁS

A gördeszkázás a harmadik lábat jelenti nekem. Ez az a dolog, amivel már lassan fél életemet eltöltöttem. A mai napig ugyanolyan jó érzés hajtani, mint régen. Minden másodperce izgalmas és új. Amikor először elkezdtem deszkázni, akkor az inspirált, hogy minél gyorsabban menjek, hogy még egy új trükköt megtanuljak, hogy egy kicsit még magasabbról merjek le ollie-zni. Magamat akartam túlszárnyalni mindig, és ez az akkori énemnek szerintem sokat segített. Pusholtam magam, hogy még jobb legyek, és ez a szellem bennem maradt szerencsére. A deszkázás vizuális világa annyira megfogott, hogy elkezdtem nem tudatosan, de alkotni, így vagy úgy. Rajzolni, ragasztgatni, fúrni-faragni. Ez az alkotói vágy később erősebbé és tudatosabbá vált, és ennek köszönhető, hogy tervezőgrafikus lettem.

Közben az egész össze-vissza változott. De ez ilyen, a deszkás szubkultúra egy kaméleon család, amiben van X, Y, Z karakter, akik maguk is változnak folyamatosan. (Például jeepes deszkás, skatepark arcok, pool arcok, street arcok, SF arcok, NY arcok, hippie arcok stb.) Mindig lesznek ilyen rétegek; az egyik deszkás ezt fogja közel érezni magához, a másik a másikat. Talán a média az, ami rettenet módon ki akarja szívni a deszkázásból, amit csak lehet, de ez más téma, próbálok ezzel nem foglalkozni.

FILOZÓFIA ÉS INSPIRÁCIÓK

Szerintem a legfontosabb dolog egy grafikus munkáiban a fűszer. Azok a törések és kapcsolatok egy munkában, amitől érezhető a stílus. Ha egy ötletet képesek vagyunk pontosan úgy vizualizálni, ahogyan azt mi látjuk belül, akkor adhatunk magunknak egy pacsit. Sokat deszkázom a városban, csak ezzel közlekedem szinte, így van esélyem tök más perspektívából látni az utcákat, az embereket, a helyzeteket. Budapestben imádom a század eleji építészetet. Leginkább az emberek, emberi érzések, kapcsolatok inspirálnak, amit nehéz szavakba önteni.

Munkáim nagyrészt fekete-fehérben készülnek. Ez azért is van, mert színtévesztő vagyok és mert szerintem, ha valami nem működik fekete-fehérben, akkor baszhatod. Mostanában egyre több munkám készül „vintage” stílusban. Ez nagyon tág fogalom, de mégis ez talán a legjobb kifejezés a stílusomra. Csináltam nemrég a 20-as évek Amerikájának stílusában bár brandinget, azelőtt meg az 50-60-as évek amcsi tipográfiájáról szólt egy projektem. A saját munkáimnál is szívesen nyúlok vissza régi, jól bevált dolgokhoz és ezeket újra gondolva szenzációs végeredményeket érhetek el.

ESSENTIALS

Az élet a legfontosabb dolog az életemben. Nagyon szeretek élni és örülök, ha más is érzi ezt. Az a legnagyobb siker számomra, ha boldog vagyok és a körülöttem lévő emberek is azok. Az, hogy szabad vagyok és az, hogy azzal foglalkozom, amivel szeretnék, szintén ajándék. Mindemellett az egyik legnagyobb álmom kezd valóra válni és kristályosodni, miszerint meghívtak egy tetováló szalonba (MindGallery) gyakornoknak. Ez számomra most a top. No words need.

mediumcafe_habpsd

BUDAPEST

Mikor felköltöztem, az elején lightba fenyített, meg pislogtam a dolgain, de mostmár együtt élünk. Rettenetesen sok embert ismertem meg, vidékiként nekem ez kifejezetten új volt. Az emberhorda, ami körülvesz nem mindig komfortos, de hozzá lehet szokni/ki lehet kerülni, például így: deszka, bicó, BKV off. Azonkívül, hogy gyönyörű építészeti szempontból, hogy kedden simán hardcore estét pakolhatsz úgy, hogy a napfelkeltét már csendesebb budai hegyekről nézed, vagy az, hogy XY helyen egy kávé alatt simán megismerkedhetsz akár egy ausztrál fejlesztővel vagy egy chilei hippivel, pluszba még egy folyó is kettészeli. Szeretem.

LOVE PROJEKTEK

Mikor a Solid studio-ban dolgoztam és olyan munkákat bíztak rám, amikhez még álmomban sem mertem volna hozzányúlni (például fesztiválarculatok operálása).Vagy arra, amikor Pordán Jánosnak a.k.a. VAZAVAZA-nak köszönhetően többedmagammal festhettem a Sziget Fesztiválon, vagy amikor szintén a Szigeten az A38 Hajó sátrának a 100 méteres falára egyedül megtervezhettem egy street art montázst. Ugyanakkor a mai napig az egyik legnagyobb sikeremnek tartom a Thisshitet. Mindazok ellenére, hogy néha a mocsárban áll, néha pedig az egekben szárnyal, az emberek, akik egyszer megszerették, a mai napig biztatnak és várják az új cuccokat! (Megsúgom nekik, hogy hamarosan újra lesz bombázás.)

Megjelent a Rebellive zine második számában angol nyelven. A kiadvány elérhető az Andrássy úti Írók Boltjában. Összeállította: Zahorján Ivett, artworks: Juhász Máté.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.