RebelFavs: Yamamoto poétikus tavasza

A közel 73 éves japán tervezőt bátran nevezhetjük örök lázadónak, hiszen annak ellenére, hogy elmondása szerint utálja a divatot, napjaink egyik legfontosabb tervezői közé tartozik. Markáns víziói, poétikus látásmódja egyértelműen kívül helyezkedik a hagyományos értelemben vett trendnarratívák előírásain. Egyszerű magyarázata van a divattal kapcsolatos ellenérzéseinek: az öltözködéskultúra irányzatai túl gyorsan változnak, mindig az újdonságokat kell figyelni és követni, de köszöni szépen, ő ebből nem kér. Ruhakreátorként tekint magára és vallja, hogy egy darabnak a gardróbunkban a helye akár éveken, urambocsá’ évtizedeken keresztül, a trendváltozások tempójának elképesztő növekedése ellenére is.

Mint tudjuk, az általa megálmodott ruhák japán tradicionális gyárakban készülnek, értékesítésük pedig manapság szerte a világban zajlik. Yamamoto egyértelműen a oversized, dekonstruált fekete sziluettek mellett tette le a voksát, melyet átjár az avantgárd lázadó hangulata, vagyis a hagyományos formák felbontása és új kifejezésformák keresése. Ezt testesíti meg a szövetek különböző textúrájú használata is; a kollekciók megtervezésénél a kezdetektől fogva alapfeltételnek számít, hogy a ruha tökéletesen óvja, védje, bekeretezze a női testet úgy, hogy közben megkülönböztethető, figyelemfelkeltő legyen, és persze ellenálljon a divatfővárosokból párolgó elitista sznobgiccsnek. Yamamoto tavasza a kubizmus elemeit is felhasználva a fiatalkultúra éljenzését reprezentálja a tőle megszokott fekete anyagokba oltott költői túlzásokkal, aszimmetrikus megoldásokkal, artisztikus sziluettekkel.

“Recently, young boys and young girls are wearing mixed, genderless, so I wanted to work with this gender movement. I played a little.” – Yohji Yamamoto

A tervezőzseni a II. világháború idején született Japánban, megözvegyült édesanyja egyedül nevelte fel. 1966-ban jogi diplomát szerzett, azonban tudta, hogy nem ez az ő útja, így inkább édesanyja munkáját kívánta könnyíteni, aki egy kis üzlet varrónője volt. Kezdetben az édesanyja nem örült, hogy az üzletben tölti minden idejét, de később elfogadta a döntését, és arra buzdította, hogy üljön újra iskolapadba, és szenvedélyének megfelelően varrni tanuljon. Akkoriban ez a képzés inkább a fiatal lányoknak szólt, hiszen az anyagismeret mellett szó esett virággondozásról és főzésről is, azonban ez sem tántorította vissza, így megszerezte második diplomáját a Bunka Fashion College falai között.

Pályája nem volt zökkenőmentes, hiszen egy pályázat keretében Párizsba utazott, ahol nem fogadták jószívvel alkotásait. A totális csalódottság következtében az alkohol és szerencsejáték lejtőjén indult el – elég nagy iramban. Szerencsére időben felismerte, hogy haza kell utaznia, mielőtt teljesen elpusztítja önmagát. A Párizsban eltöltött idő jó lecke volt számára, hogy rátaláljon az igazi stílusára, ami szembe megy a túlszínezett, túldekorált párizsi öltözködéssel. Sikerét a szerencsével magyarázza, hiszen megtalálta azt a réteget, akinek elege volt már a pompából, és egyszerűbb, letisztultabb darabokra vágytak. Kezdetben Yohji férfias zakókat tervezett nők számára, melyek kényelmesek, stílusosak, és a legfontosabb, hogy elrejtették a női testet. Védjegyei és korábban alkalmazott technikái rendre visszaköszönnek kollekcióin, így aktuális ready-to-wear öltözéksorozatán is.

 

Yamamoto egyik számunkra legszimpatikusabb tulajdonsága, hogy nem érdekli különösebben, hogy hányan rajongják nevét. Ha egy 800 fős közönségből csak 5-6 ember érti meg az üzenetét, neki az bőven elég, ha közben megtarthatja eredetiségét.

“Young people are not yet really having individuality or strong power. So I tell them, you can copy somebody who you like very much. Copy it and copy it until at the end of the copy you have found yourself.”

S ha már japán pionír művészek, hallgassátok az ambient műfaj egyik ázsiai előfutárának bizsergetően finom muzsikáját a cikk mellé!

 

Szöveg: Balogh Bianka, Zahorján Ivett, képek: wwd.com

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.