EVENTS lifestyle

Merj nagyot álmodni! – Karlik Cintiával, a Budapest Pride szóvivőjével és szervezőjével beszélgettünk

Már javában tart a 23. Budapest Pride Fesztivál, mely időtartama alatt jobbnál jobb kulturális, közösségi, az elfogadást és kiteljesedést előremozdító eseményekkel, programokkal várja nem csak az LMBTQ+ közösség tagjait, de mindenkit, akik számára fontos, hogy jelenlétükkel erősítsék az összetartást elősegítő mozgalmat. És mivel a szervezők mertek nagyot álmodni, mertek nagyban gondolkodni, nem aprózták el. 2018-ban – a Budapest Pride-ok történetében először – egy hónapon át tart a fesztivál.

„Az idei szlogenünk főleg arra utal, hogy megvalósíthatóak a nagy álmok, ha összefogunk és közösen teszünk értük. Sok ember képes együtt változásokat elérni és nagyon fontos, hogy merjünk nagyban gondolkozni. Emellett persze az is nagyon lényeges, hogy ezeket az álmokat megosszuk egymással, beszéljünk róluk és összefogjunk másokkal. És akkor tényleg el tudunk érni változást.” – meséli Karlik Cintia, a Budapest Pride szóvivője, a fesztivál egyik szervezője.

A tavalyi, tíz napos fesztivál ideje alatt 53 program kapott helyet és szinte lehetetlen volt megoldani, hogy ne legyenek átfedések. Ez most is így van, de ez inkább öröm, mintsem bosszúság, hiszen így jóval szélesebb, sokrétűbb és sokfélébb lett a felhozatal. Nagyon sokan vesznek részt a szervezésben és rengeteg esemény várja mindazokat, akik szeretnének részesei lenni egy sokszínű álom valósággá válásának.

„Sokat gondolkoztunk, hogy ez az egy hónap több, vagy kevesebb munkát jelent-e. Abból a szempontból több, hogy időben hosszabb, de olyan szempontból meg kevesebb, hogy kevésbé koncentrált. Így nem kell egy hétbe belesűríteni mindent. Most van olyan először, hogy a megnyitó után még van idő a felvonulással kapcsolatban több megbeszélést tartani.” – tette hozzá a szervező.

Maguk a programok főleg külső szervezésűek. A logisztikai háttér és a marketing a fesztivál szervezőinek a feladatkörébe tartozik, emellett természetesen saját programokat is visznek. De a teljes egész, az egy hónapos eseménysorozat közel ötven szervezet, magánszemélyek és társulatok szervezésében valósul meg. És nemcsak LMBTQ szervezetek vannak jelen a szervezői palettán, hanem például olyan civil és emberi jogi szervezetek is, mint a Közélet Iskolája, vagy az Amnesty International Magyarország.

Cintia szerint fontos az is, hogy a civilségről beszéljünk. 

„Lehet, hogy nagyon sokan nem tudják, de maga a Budapest Pride is egy civil szervezet. Azt gondolják, hogy ez egy cég, vagy cégek szervezik a fesztivált. Miközben az egész mögött valójában egy nagy és erős civil összefogás van. Civilek és civil szervezetek önkéntes munkában hozzák létre az egészet.”

Az egy hónapos intervallum részben a nemzetközi trendeknek is megfelel, de szólnak mellette nyomósabb érvek is.„A meghosszabbított időintervallumnak köszönhetően a vidéki városoknak is könnyebb becsatlakozni programokba. Korábban általában úgy volt, hogy a vidéki városokból jöttek fel emberek a fesztiválhét ideje alatt, de most van lehetőségük saját programokat szervezni. Öt város csatlakozott idén a fesztiválhoz. Szeged, Pécs, Miskolc, Győr és Debrecen.”

Folyamatosan fúj a politikai ellenszél, ami nem csak az elfogadásért folytatott munkát nehezíti meg. A genderőrület, a hagyományos és elvárt nemi szerepektől való eltérés nagyon könnyen bűnbakká változtathat minket. Sajnos erre halad, sőt már itt is tart a jobb oldali politikai közbeszéd. És ez a családpolitika, amit a jelenlegi vezetés folytat, nemcsak LMBTQ+ emberekre vonatkoztatva káros, hanem valójában bárkire, aki az apa-anya-gyerek(ek) felállástól eltér. Az LMBTQ+ emberek mellett pedig külön a nők is célkeresztbe kerültek. Az addig oké, hogy ’the future is female’. De nem így.

Emellett idén „Magyar Ellenállásra” is felszólítottak szélsőjobboldali szervezetek a Budapesti Pride-dal szemben. „Egy demokráciában – ha abban élnénk – az, hogy különböző vélemények teret kapjanak, normális és természetes mindaddig, amíg mindenki békésen és erőszakmentesen tud megnyilvánulni. Egészen felháborító, hogy megtörténhet az, hogy meg akarnak akadályozni vagy megfenyegetnek egy békés rendezvényt. Mi egyébként azt gondoljuk, hogy felkészültek vagyunk.” – avat be minket Cintia.

A felvonulás rendőri biztosítás mellett zajlik, emellett 250 felkészült önkéntes és 50 kamerás jogi megfigyelő kísérik majd a menetet. Ők gondoskodnak róla, hogy minden atrocitásról felvétel készüljön és szükség esetén eljárások induljanak.

„A kordonok az erőszakos ellentüntetők köré kellenek és nem a mi békés és várhatóan tízezres tömegünk köré. Mindenképpen az a terv, hogy idén is kordonok nélkül vonuljunk. A rendőrség semmit sem mond és valószínűleg az utolsó pillanatig nem is fognak mondani semmit. Mi arra készülünk, hogy mindenhol lesz beléptetés, de aki szeretne csatlakozni, mindenhol meg fogja tudni tenni. Tavaly útvonal módosítással értük el a kordon nélküliséget. Idén is el fogjuk érni.”

„Nagyon sokszor azt halljuk és talán gondoljuk is LMBTQ+ emberként, hogy nem annyira rossz a helyzet. Érdemes lenne megelégednünk azzal, amink van, hiszen rengeteg hely van, ahol sokkal rosszabb a helyzet. De nem szabad beletörődnünk, elfogadnunk és beérnünk kevesebbel, mint az egyenlőség. Nem szabad kényszerűségből a belenyugvást választanunk, hanem érdemes nagyban gondolkodnunk, és látnunk azt, hogy ezek a dolgok idővel és együttes erővel igenis elérhetőek. Azt gondolom, hogy tényleg van értelme. Nagyon kicsi lépésekben, de jobb környezetet teremtünk magunknak. Nagyon apró, amiben a pozitív változást észre lehet venni. Néha olyan, mintha ötven évet visszaugrottunk volna és nem előre haladnánk. Mi ezzel szemben előre szeretnénk haladni és tenni azért, hogy minél több ember szabadon és biztonságban megélje és elfogadja önmagát.” – avat be minket hosszabb távú céljaikba Cintia, aki szerint pont azért annyira megosztó a Pride, mert nem a négy fal közt „csinálják”.

„Aki látható, az támadható is. Sok LMBTQ+ ember is azon az állásponton van, hogy nem az elfogadást segíti elő a Pride. Én azt gondolom, hogy az az elfogadás, ami feltételekhez kötött, az nem elfogadás. És pont ahhoz a megtűrt állapothoz vezet, amit mi szeretnénk elkerülni. Ha csak bizonyos szabályok között lehetsz az, aki vagy, az nem elfogadás. És a Pride pont erre akarja felhívni a figyelmet.”

Szerző: Mihucza Niki, képek: budapestpride.hu | Programok: ITT

You may also like...

Hozzászólás