Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Milyen viszontagságok árán vált festővé Frida Kahlo? Hogyan lett a popkultúra egyik ikonikus alakja? Valóban magyar származású volt? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo – Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedoból című kiállítása.

A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) négy hónapra ad otthont a 20. század egyik legmeghatározóbb női művészének, Frida Kahlo remekműveinek. A november 4-ig látogatható kiállításon összesen 35 műtárgy tekinthető meg, amelyek között szerepel Frida legelső vászonfestménye és számos életrajzi ihletésű portréja is. A tárlat nemcsak Frida festővé válását és életét ismerteti meg a látogatókkal, de bemutat egy rendkívül erős nőt is, akit bár számtalanszor próbált, mégsem tudott soha maga alá gyűrni az élet. Egy igazi ikont, akit mára milliók ismernek, szeretnek és tisztelnek.

Festői kibontakozás

Bár Frida Kahlo festményei, így festői életútja is rendkívül tudatos, a mexikói művész valójában orvosnak készült. Az ország egyik legjobb középfokú intézményében tanulhatott egészen 1925-ig, amikor tragikus buszbalesetet szenvedett. Éppen első szerelmével, Alejandro Gómez Ariassal utaztak, amikor egy busz és egy villamos összeütközött. Alejandronak nem esett komoly baja, Fridát azonban súlyos sérülések érték – szó szerint felnyársalta az egyik kapaszkodó – kórházba szállították az orvosok azonban nem akarták ellátni, úgy vélték ugyanis, hogy a sérülései túl komolyak és nem éli túl a balesetet. Végül Alejandro közbenjárásának köszönhetően látták el az akkor még csak tizennyolc éves Fridát – olvasható a Törött oszlop című kép mellett. A kiállítás öt szekción keresztül, lineárisan vezeti körbe a látogatókat. Az első teremben, amely a Festői kibontakozás címet kapta látható az előbb említett festmény egy hosszabb idővonal társaságában.

Frida Kahlo: Törött oszlop

Frida első portréját – amelyet ő maga nem tartott túl jelentősnek – saját magáról festette Alejandronak, aki elhagyta a balesetet követően, ő pedig a képpel kívánta visszahódítani. Ez ugyan nem sikerült Frida azonban egyre jobban belemerült a festészetbe, édesanyja pedig speciális festőállványt készített neki, így ágyban fekve is tudott dolgozni. Autodidakta módon képezte magát – nagy rajongója volt a klasszikusoknak, így Leonardo da Vincinek is. Kezdetben rokonait, barátait, szomszédait festette meg. A portrék – amelyek a második teremben kaptak helyet – elősegítették Frida technikai fejlődését és festői útkeresését. Bár Frida rendkívül tehetséges volt, mint minden művész ő is a bizonytalansággal küzdött, szüksége volt egy igazi szakértő visszaigazolására, amelyet végül Diego Riverától kapott meg. A férfival 1928-ban ismerkedett meg, amikor csatlakozott egy a mexikói kultúra megteremtését célul kitűző csoporthoz, egy évvel később pedig össze is házasodtak. Frida gyermeki rajongással szerette Diegót, akinek hatására végleg elkötelezte magát a festészet mellett.

Frida Kahlo: Henry Ford Kórház

A fájdalom poézise

Ezt a címet kapta a harmadik, egyben legerőteljesebb alkotásokat felvonultató terem, amelyben Frida azon festményei láthatók, amelyeken testi-lelki szenvedéseit örökítette képpé. Frida mindenáron vágyott egy Diegóval közös gyermekre, az említett buszbalesetben azonban olyan súlyosan sérült a medencecsontja, hogy képtelen volt kihordani egy magzatot, és háromszor is elvetélt – a Henry Ford kórház című képén jelenítette meg az átélt fájdalmakat. A festés segített számára feldolgozni az átélt traumákat. Ebben az időszakban a stílusa már teljesen kiforrt, és önálló szimbólumrendszert alakított ki. A képeit sokszor szürrealistának titulálják, de ő valóban a saját életét, saját gyötrelmeit festette meg, nem pedig az álmaiból merített. Bár stílusa hasonlított férje stílusára ő mégis mindig a hiteles ábrázolásra törekedett, amiben nagy segítségére voltak anatómiai ismeretei.

Nőként rengeteg olyan témát érintett, amely a ’30-as években még egy férfi számára is tabunak számított – ilyen festménye egy fekete nőt ábrázoló akt, de a saját vetélését megörökítő képe is óriási botrányt kavart. Frida mindezek mellett nacionalista érzelmű volt – három évvel a mexikói forradalom kitörése előtt született, így eleve egy nemzeti érzelműbb közegben nőtt fel – és festészetének fontosa eleme lett az ősi mexikói gyökerekkel való azonosulás. Öltözéke, hajviselete is megfelelt a mexikói – tehuana – népviseletnek. A hosszú szoknyáknak kettős szerepe volt, egyrészt tiszteletadás, másrészt Frida ezzel takarta el a gyermekbénulásban eldeformálódott lábát. Férjével, Diego Riverával rajongtak az ősi közép-amerikai kultúrákért, valamint a legkülönfélébb mexikói népi művészeti tárgyakért. Otthonukat számtalan régészeti lelet díszítette, köztük jellegzetes kerámiák és kőszobrok. Festményein gyakorta tűnnek fel kedvenc tárgyai: teotihuacáni figurák, maszkok, a csupasz őshonos kutyafajtát, a xoloitzcuintlét megjelenítő colimai kerámiák, de a házát benépesítő majmok, papagájok és kutyák is.

A Dadám és én című festmény, amellyel Frida a Mexikó identitását hangsúlyozta

A tárlat utolsó előtti részén kaptak helyet Frida természettel kapcsolatos alkotásai. Ebben a szekcióban látható számos csendélet, amely Mexikó dús növényvilágát mutatja be, ugyanakkor a legtöbb ilyen alkotás fantáziakép, amely a festőnő fájdalmát, érzelmi világát mutatja be – mint a cím nélküli szívet, kaktuszt és magzatot ábrázoló alkotás, amely Frida gyermek utáni sóvárgását szimbolizálja.

Szerelmek, és a magyar származás kérdése

Az utolsó részben kapott helyet Frida és Diego kapcsolata, illetve a nő szerelmei. Frida Kahlo úgy tartotta, hogy élete során két nagy baleset érte: buszbalesete és Diego Rivera, melyek közül a második volt a súlyosabb. Mindössze huszonkét évesen kelt egybe Diegóval, tíz évvel később, 1939-ben elvált tőle, majd egy évre rá, 1940-ben újra összeházasodott vele. Szinte gyermeki rajongással csüngött az imádott férfin, aki, bár szerette nem tudott gátat szabni temperamentumának, és folyamatosan megcsalta. A legnagyobb fájdalmat az okozta Fridának, amikor rájött: Diego kedvenc húgával, Cristinával is szerelmi kalandba bonyolódott. Ettől kezdve Frida is nyíltan tartott szeretőket. Hosszú ideig volt viszonya a magyar származású fotóssal Muray Miklóssal – ő feleségül is kérte Fridát, amikor elvált Diegótól. De a Mexikóba menekült Trockijjal is szerelmi viszonyba bonyolódott, ugyanakkor nőkkel is tartott fent kapcsolatot. Diegóval több nehezebb időszakon is keresztülmentek, kapcsolatuk sajátos jellegét Frida egy kagylóból készített ajándéka mutatja be a legjobban, amelyet a 15. házassági évfordulójukra készített a nő Diegónak, akivel éppen akkor külön éltek.

Diego és én, ezt készítette Frida Diegónak a 15. évfordulójukra

Frida Kahlo életében három fontos férfi volt, az édesapja: Guillermo Kahlo, a férje: Diego Rivera és szeretője: Muray Miklós. Éppen ezért talán érthető, hogy Frida utolsó éveiben élénken érdeklődött a magyar kultúra, saját magyar származása iránt. Ő maga azt állította, édesapja nagyszülei Aradon születettek és innen vándoroltak ki Németországba, ahol édesapja is született. Ezt az álláspontot – bár nem tudni Frida milyen bizonyítékokhoz jutott, amelyből ilyen pontosan levezette családfáját – a tudományos világ is elfogadta a kétezres évek elejéig. Két német történsz azonban felkutatta Frida édesapjának felmenőit, akik minden eddigi adat szerint német területen születtek és éltek, nem Aradon.

Fotó: Balogh Zoltán (MTI)

Az ikon

A kiállításban külön rész – Fridamánia – foglakozik a festő személyét övező, a halálát követő évtizedekben kibontakozott rajongással, valamint – négy magyar művész alkotásait bemutatva – a magyar kortárs festészetre gyakorolt hatásával is. A festőnő halála után lett igazán híres, amelyet az 1970-es évek feminista mozgalmának köszönhet. Alakja ekkor került be a köztudatba, bátorsága számos nőt inspirált az évek során. Bár ő maga nem volt feminista, a művészetével, témáival csupán őszintén szerette volna elmesélni történetét, mindezzel egy egész kultuszt teremtett maga köré. Küzdőszelleme, élni akarása, ahogyan művészi szerepvállalása is mind a mai napig példaértékű. Személyisége nemcsak magyar festőket, de külföldi alkotókat, így számos divattervezőt is megihletett, mint Raffaella Curiel, Dolce&Gabbana, Kenzo vagy Moschino.

A tárlatnak, melyhez magyar és angol nyelvű katalógus is készült, Lantos Adriána (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria) a kurátora.

Szöveg: Fischer Viktória

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.