EASTERN EUROPE FASHION

Múlt és jövő tengelyén: divathelyzetek Közép-Kelet-Európában

Míg a globális divatirányító nemzetek, mint Franciaország és Olaszország – a legutóbbi kritikák tökrében – egyre inkább kiszámítható alkotói világokat képviselnek az öltözködéskultúrában, addig a kelet-közép-európai országok tervezői egy új, friss és eredetibbnek látszó irányzatot reprezentálnak.

Többek közt a ’90-es évek orosz utcai divatjának, a szláv népművészet inspirációinak és egyéb lokális hagyománynak a fókuszba kerülésével egyre több kelet-közép-európai tervező nyergelt át sikeresen az underground és alternatív közegből a divatvilág meghatározó élbolyába – több száz üzletbe világszerte, neves magazinokba (Vogue, i-D), és persze számtalan híresség ruhatárába is. A Vogue.com Fashion News szerkesztője Demna Gvasalia példáját hozza legerősebb példaként: a Vetements-t több kritika érte, mégis sikerült kialakítania releváns fogyasztói körét és lassan, de biztosan a szakma figyelmét is felkeltette. Gvasalia olyan mozgalmat hozott létre, mely révén egy évvel ezután, hogy feltűnt, váltotta is Alexander Wanget a Balenciagánál.

Vetements (fotó: PLEASE! Magazine)

“Kelet-Európa egyszerűen szexi, egzotikus célállomás a legtöbb ember számára. Végtére is, évek óta úgyszólván levágták a világról ezt a térséget, így bizonyos dolgok úgy maradtak meg benne, mint egy időkapszulában.” – summázta a régiót övező hype okait Satenstein, aki kiemelte Kelet-Közép-Európa híres underground éjszakai világát is, mely egy ideje fontos fókuszpontja a divatmédiának és a tervezők inspirációs forrásainak. Nem kell bemutatni senkinek Gosha Rubchinskiy-t sem, aki az orosz punkot és a skate kultúrát hívta meg egy high fashion randevúra – kétségkívül óriási sikerrel. A szerb tervező, Roksanda Ilincic, akinek ruháit a mai napig az egyik legnagyobb kelet-európai divatexport cikkekként tartják számon, 2005-ben mutatta be első kollekcióját a London Fashion Weeken, szintén nagy sikerrel. Nyugat-Európa számára a térség egyedi, misztikus, érzékeny és kulturálisan roppant sokoldalú. A designerek felől is érződik tehát a saját kulturális identitás minél izgalmasabb megjelenítésére való hajlam. A magyar OST brand például a kelet-európai identitást és esztétikát állítja párhuzamba a nemzetközi trendekkel. Az OST egy menekülési útvonalat rajzol fel a mainstream divatirányzatokból kilépni próbáló individuumoknak, miközben a valódi kreativitás és a szellemi értékalkotás mezsgyéjén kíván haladni.

Az Oroszországgal konfliktusban lévő országok tervezői és fashion insiderei, például Grúzia vagy Ukrajna alkotói és vásárlói, előszeretettel fejezik ki nemzeti identitásukat ruháikon keresztül. Ksenia Schnaider vagy Anton Belinskiy egyértelműen az ukrán kultúra elemeit hangsúlyozták legutóbbi kollekcióikban, a grúziai brand, a Situationist pedig olyan messzire ment, hogy grúz zászlót mutatott be a kifutón.

A lengyel, cseh és szlovák Vogue megjelenése szintén egy fontos előrelépést jelentett a régió divatreprezentációjában – a Condé Nast lépése is azt bizonyítja, hogy a mainstream divatmédia is komolyan érdeklődik Közép-Kelet-Európa iránt és hajlandó befektetni a térségbe. Emellett sokat jelent a posztszovjet iránti elköteleződésben a közösségi média, főleg az Instagram elképesztő mértékű robbanása is. A 20-as, 30-as korosztály újra felfedezi saját vagy szülei, nagyszülei múltját a stíluskommunikáció tükrében, miközben az idősebb, tehetősebb korosztály szelíden nosztalgiázik és/vagy együttvibrál a régió kreatív energiáival.

Talán nem gondoltuk volna, hogy ez egyszer eljön, mégis Gosha Rubchinskiy és Yulia Yefimtchuk révén létrejött egy kifejezés és jelenség: a cirill hype. Emlékezzünk csak vissza, Heron Preston “Stílus”, vagyis inkább “Стиль” feliratú garbói mindenütt ott voltak tavaly. E tendencia mellett persze a fast fashion sem mehetett el szó nélkül. Talán az Urban Outfitters ragadta meg leginkább a kínálkozó lehetőséget a cirill betűk körüli népszerűség kiaknázására. A kelet-közép-európai régió népszerűsödése érinti a modellvilágot is természetesen. A Gopnik, vagyis a külvárosokban élő huligánok archetípusai a Vetements és a Gosha Rubchinskiy bemutatóinak is folyamatos szereplői. Egyes ügynökségek, mint például a moszkvai Lumpen vagy a kijevi Cat-b odáig mennek, hogy olyan modelleket is szerződtetnek, akik valóban hasonló külsődleges jegyekkel bírnak és ilyen életmódot folytatnak.

OST Konzept (fotó: Deák Éva)

Történelmileg Lengyelországot és más kelet-európai országokat, mint például Magyarországot és Romániát, soha nem tekintették nagy divat központoknak, köszönhetően történelmi múltjuknak. A színfalak mögött azonban már évtizedek óta szoros kapcsolatok élnek az iparággal, hiszen a gyárak az egész régióban készítenek ruhákat és kiegészítőket luxusdivatházaknak – a Louis Vuittontól egészen a Hugo Bossig.

A V4 országok összefogásaiból számos izgalmas kísérletezés történik folyamatosan, annak elkerüléséhez pedig, hogy néhány év múlva feledésbe merüljenek a posztszovjet országok tervezői és ne csak kérészéletű divatcelebeket neveljen ki a térség, valószínűleg erre van szükség: szoros összefogásra. Olyan platformokra, eseményekre, inkubációs programokra, melyek az egységben az erő mentén formálódnak.

Megjelent a Rebellive zine aktuális számában. Szöveg: Zahorján Ivett, Jakab Tímea Diána.

You may also like...

Hozzászólás