Viszlát, Karl!

A legendás divattervező, Karl Lagerfeld – akit a leginkább a Chanel és Fendi kreatív igazgatójaként, valamint a saját nevét viselő márkája révén ismer az egész világ – 1955-ben, azaz több mint 6 évtizeddel ezelőtt kezdte karrierjét Pierre Balmainnél. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az egész divatvilág számára egy nagyon fájdalmas veszteség, hogy az iparág meghatározó szereplője tegnap 85 éves korában elhunyt. Már régóta találgatás tárgya volt, hogy beteg lehet (miután kihagyta a tavaszi Chanel 2019 haute couture bemutatót), viszont a WWD forrásai szerint Lagerfeld az utolsó napjáig dolgozott.

Pierre Balmain asszisztenseként kezdte, miután megnyerte az első díjat az International WOOL Secretariat design versenyen, kabáttervezés kategóriában. Ezt követően 1958-ban, öt évre csatlakozott a francia tervezőhöz, Jean Patou-hoz, ahol 10 haute couture kollekciót tervezett Roland Karl név alatt. Carrie Donovan amerikai divatpublicista szerint első kollekciója szerény fogadtatásban részesült. Később szabadúszóként dolgozott, így került a Chloé-hoz 1964-ben, ahol eleinte minden szezonban csak néhány darab megtervezésével bízták meg.1970-ben együttműködésbe kezdett a Curiel haute couture házzal, valamint a Fendivel, ahol haláláig kreatív igazgató maradt.

Lagerfeld az 1980-as évek elején került abba a pozícióba, ami megalapozta a nemzetközi hírnevét – a legtöbben a Chanel és a Fendi kreatív igazgatójaként ismerik, de Karl jóval több volt ennél. Első kollekcióját a francia háznál 1983 ősszel mutatta be. Abban a 35 páratlan évben, amit a Chanel zászlaja alatt töltött, Lagerfeld végig következetes hódolattal volt az alapító Coco Chanel személye iránt, az 1920-as és 1930-as évek forradalmi sziluettjeivel, mialatt számos aktuális, innovatív elemet is megalkotott; például az egymásba forduló „CC” monogram, mely mára már összeforrt a Chanel nevével és szinte képtelenség másra asszociálni a monogram láttán.

Még a Chanel, Fendi, Chloé okozta leterheltség ellenére, valamint saját vonala, a Lagerfeld márkák mellett is képes volt újabb és újabb kollaborációkra, projektekre. Ezek közül 2002-es Diesel és 2004-es H&M a leghíresebb. Ne felejtsük el, hogy számtalan kosztümöt tervezett színházaknak és koncertfellépésekre Madonna-tól Kylie Minogue-ig, miközben a fotóművészetéért is elismert lett. Amellett, hogy az általa igazgatott divatházak fotóanyagait saját maga készítette, olyan nyomtatott kiadványokban jelent meg editoral anyaga, mint a V Magazin, a Harper’s Bazaar valamint a Vogue számtalan nemzetközi kiadása.

Lagerfeld óriási életművet hagyott hátra, sokan legendaként, a divatipar megreformálójaként tartják számon – jogosan. A modern luxus megteremtője volt, egy reneszánsz polihisztor, aki az egyéniséget, a személyes stílust helyezte piedesztálra. Erős karakter volt maga is, aki hangos véleményét olyan témák között lavírozva is közreadta, mint a vallási előirányzatok, a bunda jelenség vagy éppen a női szerepek. Mostanában a francia Numéro-nak adott interjúja miatt került célkeresztbe; többek közt a testszőrzet, a diéta és a #metoo jelenség kapcsán is állást foglalt. Lagerfeld úgy fog megjelenni a divattörténeti könyvek oldalain, mint a legmeghatározóbb és legemlékezetesebb alkotók egyike, akiből 100 év alatt jó, ha egy születik.

A legenda 85 évesen, Párizsban hunyt el, valószínű, hogy hasnyálmirigyrákban. Lagerfeld jogutódja Virginie Viard.

Szerző: Jakab Tímea Diána