Tájékozódj a fenntarthatóságról – 5 aktuális könyv, mely kihagyhatatlan a témában!

Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb tömeget mozgatnak meg a fenntartható divathoz és életmódhoz kapcsolódó törekvések. A folyamatosan növekvő szám ellenére még mindig sokan vannak, akik szkeptikusan tekintenek a friss trendekre. Mindazonáltal a fenntartható életmód nem egy „mindent vagy semmit”-játszma. Nem kell egyik napról a másikra megváltoztatni eddigi szokásainkat vagy kidobálni az összes fast fashion ruhánkat. A titok a fokozatos átállás és a mértékletesség. Ha még csak kacérkodsz az életmódváltás gondolatával, íme néhány alapkönyv és online forrás, mely segít abban, hogy belevágj, vagy (csak) tájékozódj a témában.

The Sustainable Fashion Handbook – Sandy Black

Sandy Black 2012-ben kiadott könyvét akár a fenntartható divat bibliájának is nevezhetnénk. A szerző alapos kutatásai során megdöbbentő információkhoz jutott hozzá, amik között a divatipar környezetkárosító intézkedései és a több mint 40 millió embert érintő társadalmi hatásai is szerepelnek. A könyvben figyelemreméltó a vendégszerzők által írt tartalmak száma. Divattervezők, újságírók, iparművészek, aktivisták és globális vállalatok képviselői is hangot adnak gondolataiknak, hiszen több esszé és interjú is olvasható a The Sustainable Fashion Handbook oldalain. Elég csak Stella McCartney, Vivienne Westwood és Hussein Chalayan nevét megemlítenünk és kiderül, igen impozáns interjúalanyokat sikerült Sandy Blacknek kifaggatnia. Az interjúk mellett természetesen elgondolkodtató írások is szép számmal felsorakoznak, így például azok sem fognak csalódni, akiket az intelligens textilek, az innovatív design, az haute couture vagy a technológiai témák érdekelnek. Hiteles adatok, inspiráló illusztrációk és izgalmas képi világ – kötelező olvasmány.

Worn Stories – Emily Spivack

Legtöbbünk gardróbjában akad egy-két olyan darab, amitől nem tudunk búcsút venni annak ellenére sem, hogy szakadt, foltos vagy kicsi ránk. Az is előfordulhat, hogy nem a legdrágább és legszebb ruhánkról állítjuk ezt, hanem egy olyanról, amihez érzelmileg kötődünk. Emily Spivack könyvében pontosan ezeket a darabokat ismerhetjük meg. Hétköznapi emberek és ismert személyek kedvenc ruháikat és a hozzájuk kötődő történeteket mutatják be nekünk. A könyvben művészek, Holokauszt túlélők, írók, filmrendezők és hip-hop legendák is elmesélik vicces vagy megható sztorijaikat. Csak néhány említésre méltó név a közreműködő személyek listájából: Greta Gerwig, Marina Abramovic, Cynthia Rowley, Matt Wolf és Rosanne Cash. A könyv amellett, hogy kellemes kikapcsolódást biztosít, azt is eszünkbe juttatja, hogy az eszmei értéknél semmi sem fontosabb.

The Story of Stuff – Annie Leonard

Hol készülnek a laptopjaink, az üdítős dobozaink és a pólóink? Kik vagy mik állítják el őket? Mekkora utat járnak be, amíg elérnek hozzánk? És mi lesz velük, amikor kidobjuk őket? Annie Leonard, a hatalmas szenzációvá vált The Story of Stuff című kisfilm és az azonos nevet viselő könyv megálmodója pontosan ezeket a kérdéseket tette fel magának. Amikor a válaszokat kereste, hamar kiderült, hogy nagyobb problémával áll szemben, mint az előtte gondolta. Az USA népességének kevesebb, mint 5 százaléka a Föld teljes populációjának, viszont minden évben egyedül felhasználja a rendelkezésre álló energiaforrások egyharmadát. Ha minden ország ehhez hasonló számokat produkálna, akkor nagyjából 3-5 új bolygóra lenne szükségünk. Mivel erre nincsen lehetőség, ezért Annie Leonard elmagyarázza nekünk, hogy a fogyasztó társadalom milyen súlyos környezeti és társadalmi problémákat okoz. A könyv elolvasása örökre megváltoztatja, hogyan tekintünk mindennapi tárgyainkra, de a 22 perces filmet is érdemes megnézni, hiszen a fontos információkat kedves illusztrációk segítségével mutatják be nekünk.

Clothing Poverty – Andrew Brooks

A Clothing Poverty egy olyan világkörüli utazásra invitál bennünket, amiben egy farmernadrág életét követhetjük végig, ami a gyapotföldekről indul és az üzletek polcain ér véget. Andrew Brooks lerántja a leplet arról, hogy az új és a second hand ruhákat érő mesterséges, illetve természetes hatások hogyan befolyásolják a előállítási módszereket és a fogyasztási szokásokat.  Színes történetek és sokkoló tények nyitják fel a szemünket, amik bemutatják, hogy a ruha- és textilipari szektorok milyen nagy szerepet játszottak a világ különböző régióinak meggazdagodásában és elszegényedésében. Valamint arra is fény derül, miért érdeke a fast fashion márkáknak, hogy a már kialakult hatalmas kontraszt megmaradjon. A hiteles információk érdekében Brooks egy Pápua Új-Guinea területén élő törzs tagjait, egy mozambiki gyapottermesztőt, zambiai munkásokat, egy farmernadrágokat forgalmazó cég dolgozóit, nigériai csempészeket és a londoni vintage piac tagjait is megszólaltatja, akik örömmel tárnak fel kisebb-nagyobb titkokat a divatvilágról.

Overdressed: The Shockingly High Cost of Cheap Fashion – Elizabeth L. Cline

“Give ’em what they never knew they wanted– Diana Vreeland szavai tökéletesen összefoglalják a fast fashion márkák filozófiáját. Elizabeth L. Cline könyvében visszaemlékezik arra a napra, amikor 7 pár cipőt vásárolt egyszerre, mivel azokat nevetségesen olcsón kínálták. Hamarosan rájött, hogy mennyire befolyásolhatóvá válnak az emberek az alacsony árakat látva. Amikor átválogatta gardróbjának tartalmát, körülbelül 200 darab sosem hordott ruhájától és cipőjétől vált meg. Ekkor körvonalazódott a fejében az Overdressed ötlete. A folyamatosan változó trendek, a high fashion darabokra hajazó, de néhány ezer forintért beszerezhető ruhák mind hozzájárultak ahhoz, hogy megállíthatatlan társadalmunk költekezésbe kezdjen. Cline könyvében a túlfogyasztás problémáit vázolja fel nekünk és slow fashion alapjaiba is bevezet minket.

Online tájékozódási pontok a fenntarthatósággal kapcsolatban

Ha pedig bárhogyan is szeretnéd, mégsem tudsz elmerülni egy-egy ilyen témájú könyvben időhiány miatt, van néhány érdekes online forrás is, melyet érdemes átböngészned, ha érdekelnek a fenti témák. A Transparency Index például rangsorolja a 150 legnagyobb ruházati márkát, valamint kiskereskedőket attól függően, hogy mennyire hozzák nyilvánosságra beszállítóikat, ellátási láncolatuk rendszerét, valamint gyártási technológiájuk társadalomra és környezetre gyakorolt hatását. A Good On You egy ausztrál weboldal és applikáció, mely tavaly június óta Európában is elérhető – az Emma Watson támogatását is élvező projekt megbízható értékeléseket tesz közzé az egyes divatmárkákról. A Relevé Fashion szintén hasonló céllal jött létre: divat és lifestyle brandeket kínál és monitoroz, amellett, hogy a vásárlóknak arra is lehetőséget nyújt, hogy jótékonykodjanak. A The Green Labels hálózat célja pedig, hogy segítse a vásárlókat az érdeklődésüknek leginkább megfelelő termékek kiválasztásában, emellett persze teljes átláthatóságot vár el partnerüzleteitől.

S ha már átláthatóság és tájékozódás: a Glami nevű divatböngésző legfrissebb vizsgálatából – melyet magyar vásárlók körében végeztek – kiderült, hogy a hazai, fenntartható és etikus márkák alacsony ismertsége is az oka annak, hogy kevesebb eladást produkálnak. Vagyis, hogy nem vásárolunk tőlük. Ez a szám tehát növekedést mutathatna abban az esetben, ha ezekről a brandekről is készülne egy-egy átfogó weboldal és kiadvány, a fentiekhez hasonló témakörökben, szakmabelieket is megszólaltatva. Úgy tűnik tehát, hogy szükség lenne arra, hogy több tájékozódási pont legyen a témával kapcsolatban a hazai gyártók és márkák szempontjából is, illetve arra, hogy a vásárlók átfogó képet kapjanak az általuk választott termékek környezeti és társadalmi hatásairól, gyártási körülményeiről, árképzési politikájáról.

Szerző: Tamás Cintia